NÉPI IDÕJÓSLÁS
 

Január

„Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”

Már újév napjának idõjárása jelez: ha ez az elsõ nap szép, fényes idõt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bõven termõ lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendõ elsõ reggelén északi, hideg szél fúj. Makár napja (jan. 2.) idõjárása azt mutatja, hogy szeptemberben majd milyen idõ lesz (ugyanolyan, mint Makárkor), s ha derült, megjósolja a jó gyümölcstermést. A következõ jeles idõjósnap a Vízkereszt (jan. 6.), a ráerõsítõ a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz idõjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az esõ ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termõidõt, szerencsés évet jövendölt. Január 18. negyvenes idõjósló nap, a mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy). Január 22-rõl közismert a népi tapasztalás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” ill. „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A tél közepe, Pál fordulása (jan. 29.) negyvenes napnak számít, azt tartják, az aznapihoz hasonló idõjárás lesz a következõ negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntõ haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz.

Február

„Zsuzsánna elpisálja a havat”

Böjtelõ havának, a februárnak 2. napjáról úgy szól a régi versike: „Gyertyaszentelõn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idõ, újabb keletû megfigyelések szerint, ha ekkor az elõbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idõ esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még késõbb beverni a hó is. A tavasz közeledtére a Bálint napi (febr. 14.) „veréblakodalom” a jel, a hangos csivitelés a jobb idõ hírnöke. A téli, a zimankós idõjárás igazi végét azonban a Zsuzsánna napján (febr. 19.) megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisálja a havat”. A férfiembert, Mátyást és napját (febr. 24.) nem véletlenül illetik a jégtörõ jelzõvel. A megfigyelések szerint ugyanis: „Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Március

„Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget”

A tavasz elsõ hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esõs áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendõre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Franciska napja (márc. 9.) viszont magára a hónapra jelez: amilyen az idõ ekkor, olyan lesz az egész március. A 10-dike még ennél is erõsebb jósló: annak idõjárásához hasonlít a következõ negyven napé. Vetekszik a meleghozó Józseffel (márc. 19.), mivel az is negyvenes idõjósló. A „Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget” igazát bizonygatók közül Benedek (márc. 21.) ugyancsak hosszabb távra jelez. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon dörög az ég, negyven napig szárazság következik. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25.) is felsorakozik a negyvenesek közé: ha ilyenkor megszólalnak a békák, a csízió szerint még negyven napig hidegre lehet számítani.

Április

„A Szent György havi esõ kergeti a fagyot”

Az idõjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bõ termést jelez. A Szent György havi esõ ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esõs májust jósol. Az esztendõ századik napja, a Gyuláé (ápr. 12.) ugyancsak rámutató: amilyen az idõjárás ekkor, annak ellenkezõje várható a következõ negyvenen. Márk napján (ápr. 25.) a fülemüle énekére javallott figyelmezni, ha megszólal, szép tavaszt ígér. Április utolsó napja, ha jó idõt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idõ, viszi a hasznot.

Május

„Sok bort hoz a három ác, ha felhõt egyiken se látsz”

Májusról, a Tavaszutó hóról, a termésnevelõ hónapról nem véletlenül híreli a mondás „Májusi esõ aranyat ér”. Egyébként mindjárt az elsõ napja jós, meg lehet tudni belõle, hogy a télen milyen lesz az idõ, sõt azt is, hogy, ha hûvös, nedves ez a nap, akkor középszerû lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bõséges lészen. Jeles napjai a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12., 13., 14.), idõjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ác, ha felhõt egyiken se látsz”. A negyedik fagyosszent, Orbán (máj. 25.), névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az esõ, mert az ígér jó termést, akárcsak Emilnél (máj. 28.).

Június

„Júniusi derült ég bõség, júniusi sár szükség”

A Nyárelõ hó, a június során, a gabonaérés idején nem óhajtott az esõ, a délvidéki mondás szerint „Júniusi derült ég bõség, júniusi sár szükség”. Medárd napján (jún. 8.) különösen figyelmezendõ az idõjárás: ha szép idõ van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következõ negyven nap mindegyikén. A további csapadékos, rossz idõ elõhírnöke a Margit (jún. 10.) és a Barnabás (jún. 11.) napján lehulló esõ is, és „viszi a termést”. Az igazi nyári idõbe fordulás napjának Vida (jún. 15.) számít, a negyvenes jósló nap azonban mégis Szent Iváné (jún. 24.), úgy tartják, a következõ negyven napon hozzá hasonló idõ lesz.

Július

„esõje kiluggatja a diót, meg a mogyorót”

Július, a Nyárhó idején különös figyelmet a zivataros napok kapnak, meg a negyvenesek. Sarlós Boldogasszony ünnepén (júl. 2.), ha esik, további negyven napig várható csapadékos idõ. Mérges Margit (júl. 13.) a zivatarjával ijesztget, ha dörög, villámlik, így lesz a következõ közel másfél hónapban is. Illés (júl. 20.) is zivataros szokott lenni, s az esõje „kiluggatja a diót, meg a mogyorót”, akárcsak Magdolnáé (júl. 22.). Jakab (júl. 25.) esõje is kevesbíti a diót és a mogyorót, de õ egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhõ, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.

Augusztus

„bõséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja”

A Nyárutó hó, az augusztus is rámutat a tél idõjárására: ha 1. és 10. között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz. Lõrinc (aug. 10.) az õszre utal: ha szép idõ van, akkor az õsz is szép lesz és hosszú – gyümölcs pedig sok és egészséges adatik. Bõséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja (aug. 20.) is, de negyven napra elõre az idõt is a magáéhoz hasonlítja. Hacsak Bertalan (aug. 24.) versenyre nem kél vele, s zivatarral elõre nem jelzi, hogy õ akarja meghatározni az õsz (rossz) idõjárását. Ismert még a „Szent István napi vihar”, amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkezõ lehûlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

Szeptember

„Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér”

Az Õszelõ hava, a szeptember a karácsonyig eljövendõ idõkre mutat rá. S mindjárt az elsõ napjával: Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban esõ, lévén negyvenes ez a nap. Ha az esõ mellett égzengés is van, akkor jövõre jó termés várható. Szép ideje kellemes õszt jelez, fõleg ha erre Lõrinc (szept. 5.) is hasonló napfényes idõvel mutat rá. Fecskehajtó Kisasszony (szept 8.) is részt kér azonban a jóslásból: amilyen az idõjárása, annak az ellenkezõje jellemzi az egész õszt. Lambert (szept. 14.) jó idejével jó tavaszt jövendöl. Mihály (szept 29.) pedig az õszre és a télre is mutat, ha dörög az ég szép leend az õsz, de nagy tél következik: „Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér”.

Október

„Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is”

Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövõ tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március idõjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya napja (okt. 21.) árulja el, s Dömötör (okt. 26.), akiknek napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.

November

„Katalin kopog, karácsony locsog”

Õszutó havával, novemberrel azért pontosítódnak a téljövendölések: Mindszentek napja (nov. 1.) ha szép, tiszta idõjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esõvel pedig enyhébbet. Az elõrejelzésbe Márton napja (nov. 11.) is „beleszól”: ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévõ napokon is napos az idõ, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön. Hacsak Erzsébet (nov. 19.) rá nem cáfol: ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendõ, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is. Erre a jóslatra erõsít vagy cáfol Katalin (nov. 25.), a mondás szerint „Katalin kopog, karácsony locsog”. András (nov. 30.) az idõjóslást az egész következõ évre adja: a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esõsek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

December

„Hideg, havas december, jó termést vár az ember”

Télelõ hó, december idõjárásának figyelésébõl általános érvényûnek levont következtetés: „Hideg december, koratavasz”, illetve „Hideg, havas december, jó termést vár az ember”. Részletesebben: ha december elsõ része enyhébb, akkor keményebb télre lehet számítani, ha a hó vége az enyhébb, akkor március elején el is fog takarodni a hó és a zimankó. Miklós (dec. 6.) besegít az elõrejelzésbe, ha napján hó esik, vége az enyheségnek. Luca (dec. 13.) nem csak a hagymával kalendáriumol, hanem a következõ tizenkét nappal is a jövõ év idõjárását mutatja, havonként (pl. amelyik napon esik, az azzal páros hónapban is esõs lesz az idõ). Karácsony (dec. 25.) napja is jósló: ha tiszta, napos az idõ, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idõ van, akkor mindenbõl jó termés lészen. Erre ráerõsíthet a Szilveszter (dec. 31.) éjszakája, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bõséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszteréjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendõ utolsó estéje, s a következõ év elsõ napja idõjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendõ várható. Olyan, amiben az idõ jó gazda...

Hónapok régi nevei

Lehet hogy változnak az idők de azért sok jel ma is megmutatja nekünk milyen idő várható,úgy mint rég. És ezek nem babonák.



Eső

Eső lesz

ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy; ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj, a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.

Szivárvány

A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás fájdalom, bágyadtság,
álmosság, száraz tenyér jelzi.

A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:

a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyirkos lesz, a gyertya serceg,
a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni.
A közeli vihart jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.

Jégeső

Jégeső lesz

ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;

Erős szél

Erős szélre utal

ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a napfelkeltekor vörösnek látszik;

Száraz meleg

Száraz meleg idő várható

ha a napfelkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;

Változás

Változik az idő

ha a kakas éjszaka kukorékol

Hideg

Hideg lesz

ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;

Havazás

Havazni fog

ha homályos felhők borítják az eget.

Olvadás

Olvadni fog

ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.

Hosszú ősz

Hosszú lesz az ősz,

ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.


Korai tél

Korán beáll a tél,

ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak


Kemény tél

Hosszú, kemény lesz a tél

ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek

Enyhül

Nem lesz nagy hideg már

ha a fecskék kora tavasszal megjönnek.

Időjárás prognózis

Milyen idő várható?

Ha estefelé erősödni kezd a szél, úgy valószínű az időjárásváltozás.

Ha a szél iránya erőteljesen megváltozik, irányt vált, szintén időjárás-változásra kell számítani.

Mit üzen a szél iránya?

Eső várható:

• ha többszintű és többrétegű a felhőzet;
• ha a felhők színe sötétszürke;
• ha a felhők gyorsan gomolyognak, tornyosulnak;
• ha a páradús levegőben portölcsérek keletkeznek;
• ha a füst felszáll, majd a felszínen gyűlik össze;
• ha a csillagok erősen ragyognak, sziporkáznak;
• ha a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak el;
• ha a hőmérséklet nappal nem emelkedik vagy éjszaka nem csökken;
• ha a távoli hangok is jól hallhatók;
• ha a légnyomás zuhanásszerűen csökken, a konzervdoboz teteje kifeszül, domborodik.

Vihar közeleg?

Ezt úgy tudjuk megállapítani, hogy lemérjük a villámlás és az azt követő mennydörgés közötti időtartamot másodpercben. A fény sebessége: 300 000 km/sec, a hangé 0,333 km/sec. Így minden 3 másodperc időtartam 1 kilométernyi távolságot jelent.

Ezt tudva 2-3 megfigyelés után már megállapíthatjuk, hogy közeledik, vagy távolodik a zivatar. Ez főleg nyílt területen: mezőn, vízen lehet fontos információ.

Jó idő várható:

• ha a felhőzet láthatóan egy rétegű, magas és fátyolos (jégtűk);
• ha a bárányfelhők nem tornyosulnak és estére eloszlanak;
• ha a szél estére elül;
• ha erős az éjszakai harmatképződés;
• ha lapos helyeken, völgyekben estére köd képződik, s csak reggelre oszlik el;
• ha éjszaka melegebb az erdő, mint a környezete;
• ha kéklő párába vesznek reggel a távoli hegyek.

Jósol a természet

Esőre áll az idő:

• ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga;
• ha sok földigiliszta bújik ki a földből;
• ha az ászkarák nappal, száraz helyen is mozog;
• ha a szalamandra, törékeny kuszma száraz helyen is mozog;
• ha a füstifecske alacsonyan száll;
• ha az erdei pinty nyugtalan, "izgága";
• ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak;
• ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák...) nem nyílnak ki;
• ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit;
• ha a szentjánosbogarak nem rajzanak;
• ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek;
• ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek";
• ha a kakas napnyugta után kukorékol.

Jó idő várható:

• ha a pókok szorgoskodnak;
• ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában;
• ha a kígyók nem ingerlékenyek;
• ha a füstifecske magasan vadászik;
• ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek;
• ha a denevérek egész éjjel repkednek;
• ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait;
• ha a pacsirta magasan repül.

Havazás lesz:

• ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak;
• ha a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak.